Tartalom
- Definíciók
- A generációk váltása
- Spore csírázás és korai növekedés
- Trágyázás és spóraszórás
- Más reprodukciós módszerek
A nem vaszkuláris növényeket, vagy olyan növényfajtákat, amelyeknek nincsenek szöveti szerkezete a víz és a tápanyagok szállítására, olyan növények jellemzik, mint a mohák, májvérek és hornwortsok. Mivel ezek a növények nem tudják a vizet és a tápanyagokat a leveleken keresztül mozgatni, általában nagyon alacsony termésűek és állandóan nedves környezetben találhatók. Ezeknek a növényeknek a szaporodási folyamatához is szükséges a víz, mivel megkönnyíti a spermiumok mozgását a tojásba a trágyázáshoz.
Definíciók
A legtöbb organizmus, beleértve a növényeket, sejtjei diploidok, ami azt jelenti, hogy mindegyik sejt a kromoszómák két meghatározott példányát tartalmazza. A szervezetek reproduktív sejtjei vagy nemi sejtjei haploid (n), ami azt jelenti, hogy csak egy példányban tartalmazzák a kromoszóma-készletet. A trágyázás akkor következik be, amikor két haploid sejt biztosít egy egyetlen diploid (2n) sejtet, amely teljes kromoszómákkal rendelkezik. A haploid növényi nemi sejteket gametáknak nevezik, és a diploid növényi nem nemi sejteket zygótáknak nevezik. A nonvascularis növények is gametophytes és sporophytes néven ismert szerkezetek: a gametophyták gamózist termelnek a mitózis néven ismert sejtosztódási folyamaton keresztül, és a zigótán növekvő sporophyták végül meiosison keresztül oszlanak meg, ami haploid spórákat termel.
A generációk váltása
Minden növényt a generációk genetikai váltakozása jellemez, vagy egy kétlépcsős életciklust, amely a kromoszóma-szakaszok között váltakozik. A nonvascularis növények domináns stádiuma a haploid fázis, amelyet egy rövidebb szaporodási periódus szüntet meg, amelynek során a növény férfi és női nemi sejtjei diploid sejteket képeznek. Mióiszisz áthaladása után haploid spóra sejtekké válnak, ezek a spórák eloszlanak a következő generáció megkezdéséhez.
Spore csírázás és korai növekedés
Mind a moha, mind a májzsinórban az előző generáció által termelt haploid spórák csíráznak, hogy egy fiatal növényt képezzenek vékony szárral és gyökérszerű szálakkal, amelyek a növényt a talajhoz rögzítik. Mivel ez a gametofit növény nem-nemi sejtosztódás útján nő, végül a növény tetején különálló reproduktív struktúrákat alakít ki, amelyek mindegyike hím spermiumot vagy női tojást termel. A férfi szerkezetet anteridiumnak nevezik, míg a női struktúrát az archegoniumnak nevezik.
Trágyázás és spóraszórás
A nonvascularis növények által termelt habloid spermasejtek mozgékonyak, azaz farokkal vannak ellátva, és folyadékon keresztül kell úszniuk, hogy a nőstény tojást megtermékenyítsék. Miután az anteridiumban a spermiumok érettek, úsznak, hogy elérjék a tojásokat az archegoniumban, és kombinálódnak, hogy egy diploid zigótot képezzenek. Ez a zigóta nő az anyanövényen, és attól függ, hogy víz és tápanyag. A zigóta olyan kapszulát állít elő, amely egy másik generációjú diploid sejteket tartalmaz, amelyek a meiozis alá kerülnek, hogy haploiddá váljanak, majd a kapszula megszakad, így a spóra sejtek diszpergálhatók az alapnövényből.
Más reprodukciós módszerek
Habár a májgyilkosságok a leírtak szerint szexuálisan termelnek, szintén aszimmetrikusan reprodukálódnak. A májpopulációban a szaporodás fő módszere általában a töredezettségen keresztül történik, ahol a növény egy darabja leválik, és a horgonyok különálló, független növényré válnak. A Liverworts ugyancsak asszexuális reprodukciót valósít meg a gemmae nevű szövet részei között, amelyek kis csészékben nőnek fel, a gemmae csészéknek nevezett májzsinórban. Amikor az esővíz eléri a gemmae csészét, a gemmae kiszóródik a szülőüzemből. Azok a gemmae-k, amelyek a megfelelő helyeken landolnak, új májfajta-növényekké fejlődnek.